Ószandec története
Idővonal
A paleolit vadászoktól napjainkig – Ószandec történetének legfontosabb dátumai a korszakok színeiben.
Őskor és kora középkor
1257-ig · 11 esemény · A fejezet elolvasása →
-
40–15 ezer éve
Az első vadászok a medencében
A felső paleolitikumból származnak az ember legrégebbi, szórványos nyomai a Szandeci-medencében. Vadászok jártak erre jóval azelőtt, hogy bárki is várra gondolt volna.
-
Kr. e. 17–13. sz.
A maszkowicei földvár
A bronzkorban a Dunajec fölött felépült az Ottomány–Füzesabony-kultúra földvára. A régebbi feldolgozások kőfalas lausitzi várat láttak benne – az újabb kutatások korábbra keltezik.
-
Kr. e. 1. évezred eleje
A marcinkowicei földvár
A vaskor küszöbén már állt a marcinkowicei földvár, amely egészen a Kr. e. 6. századig működött.
-
Kr. e. 2–1. sz.
A púchovi kultúra telepesei
Podegrodzie északi részén a púchovi kultúra népe telepedett le; a przeworski kultúra telepesei is nyomot hagytak itt.
-
6. sz. első fele
Az első szláv sírok
A Barczynka patak menti szórványos sírok jelzik a szláv megtelepedés kezdetét a medencében.
-
8. sz. közepe táján
A naszacowicei földvár
Létrejön a medence legnagyobb vára: mintegy 15 hektáros, többrészes földvár, amelyet tűzvészek után többször újjáépítettek, és a 11. századig használtak.
-
9. sz.
Chełmiec és Marcinkowice várai
Két kisebb, valószínűleg menedékül szolgáló vár épül. A 10. században megszűnnek működni.
-
11. sz. közepe (vagy 10. sz. vége)
A podegrodziei Zamczysko vára
Egy árokkal elvágott hegyfokon felépül a Zamczysko nevű vár – az első Piast-kori „Szandec”. A 11. és 12. század fordulóján leégett. Alapításának ideje máig vitatott.
-
12. sz.
Grobla vára – a várnagyok székhelye
Mintegy 600 méterrel délebbre emelkedik a nagyobb Grobla vára, amelyet legalább négyszer építettek újjá hamvaiból. Itt székeltek a legrégebbi szandeci várnagyok.
-
1224 (1225?)
Szandec első írásos említése
A forrásokban feltűnik Sandech és az első ismert várnagy, Chwalisław, aki Leszek Biały gyűlésein is részt vett. Egyesek 1225-öt adják meg.
-
1241
A tatárok pusztító betörése
A tatárok feldúlják Kis-Lengyelországot. A fejedelemség újjáépítésére Kinga hozománya – 40 000 márka ezüst – megy majd el. A történet arról, hogy a mongolok lerombolták Groblát, azonban forrás nélküli legenda.
Szent Kinga kora
1257–1292 · 18 esemény · A fejezet elolvasása →
-
1234. márc. 5.
Kinga születése Esztergomban
A magyar királyi udvarban világra jön Kinga, IV. Béla király és Laszkarisz Mária leánya. Más források március 2-át, sőt 1224-et említenek.
-
1239
Eljegyzés Wojniczban
A néhány éves királylány Lengyelországba érkezik, és eljegyzik Boleszlávval, akit később Szégyenlősnek neveznek.
-
1257. márc. 2.
Szandec földje Kingáé lesz
Korczynban Szégyenlős Boleszláv a hozományért cserébe feleségének adományozza a szandeci földet. Kinga ettől fogva a domina et princeps de Sandech címet használja. Hogy tulajdon, életfogytig tartó birtoklás vagy zálog volt-e – a tudósok mind a mai napig vitatkoznak.
-
1268. jún. 4.
Soltészség Pysz számára
Kinga Pysznek adományozza a szandeci soltészséget. Szandec még falu, élén soltésszal, de a város már születőben van.
-
1269
Biegonice első temploma
A biegonicei plébánia megkapja első templomát – a Kinga vezette betelepítés gyümölcsét.
-
1273. ápr. 18.
Szandec már város
A polgárokat a vámok alól mentesítő oklevél megemlíti Mihály bírót – advocatus de civitate nostra Sandecz. Ez az első biztos említése a német jogú városnak. Ugyanebből az évből származik a legrégebbi hír a gabona folyami úsztatásáról.
-
1276
Gołkowice lokációja
Elkészül Gołkowice lokációs oklevele, amelyre évszázadok múltán az Ossolineumban bukkantak rá.
-
1278
Újabb vámkiváltság a polgároknak
A szandeci polgárok újabb vámkiváltságot kapnak.
-
1279. dec. 7.
Szégyenlős Boleszláv halála
Meghal Boleszláv fejedelem. Az özvegy Kinga Szandecbe vonul.
-
1280 táján (1279 előtt?)
A ferencesek kolostora
A terasz nyugati részén felépül a ferences kisebb testvérek kolostora a Szent Szaniszló-templommal, 12 szerzetes számára. A kutatók az időpontot és az alapítót illetően is eltérő véleményen vannak.
-
1280. júl. 6.
A klarissza kolostor alapítása
Kinga klarissza kolostort alapít, és neki adja Szandec városát a vámhivatallal, valamint 28 falut folyóikkal, malmaikkal, halastavaikkal és erdei méhészeteikkel. A kolostor fél évezreden át lesz a város ura.
-
1283. júl. 2.
A pápa megerősíti az alapítást
IV. Márton jóváhagyja a klarissza kolostor alapítását.
-
1280 / 1283 / 1284 táján
Egyezség Leszek Czarnyval
Leszek Czarny kétségbe vonja Kinga jogait. Paweł z Przemankowa püspök közvetítésével Szandec vidéke Kingánál marad, ő pedig cserébe lemond Bieczről és Korczynról.
-
1285 táján
Búcsúk a templom építésére
Jakub Świnka érsek búcsúkat engedélyez a kolostortemplom építésének javára.
-
1287
Ferences káptalan Ószandecben
Az ószandeci ferences kolostorban tartományi káptalan ülésezik.
-
1287. dec. – 1288. jan.
Tatárok Szandec kapuinál
A tatár betörés elől Kinga a nővérekkel a pieninyi várban keres menedéket. Januárban a magyarok megverik a mongol csapatot circa castrum Zandech.
-
1289. ápr. 24.
Kinga szerzetesi fogadalma
Egyéves noviciátus után Kinga Paweł püspök kezébe teszi le fogadalmát.
-
1292. júl. 24.
Szent Kinga halála
Kinga Ószandecben hal meg, és a kolostortemplom kápolnájában temetik el. Sírja körül hamar kultusz bontakozik ki.
Késő középkor
1292–1500 · 22 esemény · A fejezet elolvasása →
-
1292. nov. 8.
Újszandec megalapítása
II. Vencel kiváltságlevelet ad ki egy új városra a Dunajec és a Kamienica között. A lakók és a kolostorok áttelepítésének terve csak félig sikerült – a régi Szandec megmaradt.
-
1298
Kárpótlás a klarisszáknak
A klarisszák 100 márka ezüstöt kapnak a krakkói sóbányák jövedelméből. A kolostorban meghal Jolán, Kinga nővére.
-
1299
Az „Ó”-Szandec születése
Jakub plébános plebanus de Antiqua Civitate-ként szerepel. Ettől fogva „régi városról” beszélnek.
-
1306
Muskata püspök embereinek támadása
III. Vencel meggyilkolása után Jan Muskata püspök fegyveresei rátörnek a városra; „sok embert megöltek, felakasztottak és keresztre feszítettek”.
-
1307
Városi tanács és Kinga sírja
Egy oklevélben feltűnik a városi tanács. Kinga ereklyéi kősírban nyugszanak, az apácák pedig elkezdik lejegyezni a csodákat.
-
1310
Magyar réz és bor
Egy oklevél felsorolja a Magyarországról behozott rezet, bort, marhát és sertést – Szandec a Kárpátokon átvezető úton fekszik.
-
1311
Magyarok verik le a bíró lázadását
Łokietek magyar csapatokat hív be, amelyek Albert bíró lázadásának leverése idején Ószandecben állomásoznak.
-
1317–1329
Kinga életrajzának lejegyzése
Elkészül a névtelen Vita et miracula sanctae Kyngae, amelyet az ószandeci ferenceseknek tulajdonítanak.
-
1332
A Szentháromság-templom felszentelése
Jan Grot püspök felszenteli a klarisszák gótikus templomát, amelyet a krakkói székesegyház műhelye egyetlen ütemben emelt.
-
1334 (1337?)
Jadwiga királyné a kolostorban
Łokietek özvegye átveszi Ószandec kormányzását, és belép a klarisszák közé. Egyes források 1337-et adnak meg.
-
1336
Salomea apátnő megalapítja Tylmanowát
A klarisszák benépesítik a Pieninek vidékét – Kluszkowce és Sromowce után Tylmanowa következik.
-
1339. dec. 10.
Jadwiga Kaliska halála
A királyné meghal, és az ószandeci kolostorban temetik el.
-
1340 táján
Mintegy 1340 lélek a plébánián
Ennyi lelket számlál az ószandeci plébánia – mulatságos egybeesése a számnak és az évszámnak.
-
1357 (1358)
Második lokáció – magdeburgi jog
Konstancja apátnő, Kazimierz Wielki unokahúga, magdeburgi jogot ad a városnak; a király 1358-ban megerősíti. Szabályos városterv születik téglalap alakú piactérrel.
-
1363
Kezdődik a grybówi vám pere
Kazimierz Wielki felmenti a bártfai kereskedőket a vámok alól – és ezzel olyan vitát indít el, amely csak 145 év múltán dől el.
-
1396
A plébániai iskola első említése
Először esik szó a plébánia mellett működő iskoláról.
-
1410
Stibor felgyújtja a várost
Stiborici Stibor, Luxemburgi Zsigmond szolgálatában, rátör a falakkal nem védett Ószandecre, és felgyújtja. A plébániatemplomot később újjáépítik.
-
1410 után
„Két fazék arany” Jagiełłótól
A hagyomány szerint a király Grunwald után ajándékot adott a kolostornak. Ezt egyetlen oklevél sem erősíti meg.
-
1441
Bányászok zarándokolnak Kingához
Kinga sírjához bochniai bányászok érkeznek – a sóbányák védőszentjének már megvannak a maga tisztelői.
-
1454
A kézművesek közös céhe
A városban már működik a kézművesek közös céhe.
-
1470 táján
Hársfa szobor és Długosz életrajza
Elkészül Kinga hársfából faragott szobra; Jan Rzeszowski püspök mauzóleumot emel, Jan Długosz pedig 1473-ban megírja a szent életrajzát.
-
1480–1489
A városi könyv tanúsága
4 szűcsöt, 4 péket, 2 kovácsot és 2 serfőzdét jegyez fel. Długosz sóhajtva írja, hogy az „egykor híres és gazdag” város „alig ismert falu” csupán.
Kora újkor
1500–1772 · 32 esemény · A fejezet elolvasása →
-
1505
Királyi bizottság Ószandecben
A királyi bizottság Ószandecben tanácskozik Anna Rokitnicka apátnővel.
-
1508
Véget ér a vámper
Zygmunt Stary a klarisszák javára dönti el a grybówi vám ügyében folyó vitát.
-
1528
Évente két vásár
I. Zygmunt két vásár tartására ad kiváltságot a klarisszáknak. Báthory István 1582-ben megerősíti, feltéve, hogy a jövedelmet az erődítésekre fordítják.
-
1551
A Szent Kereszt-ispotály
Mikołaj Hipolit megalapítja a Szent Kereszt ispotályos prépostságát.
-
1558
A takácsok céhszabályzata
Az apátnő jóváhagyja a takácscéh szabályzatát – ez az első egy hosszú sorban. A vargák 1590-ben kapják meg a magukét.
-
1566 (1598?)
A klarisszák kikerülnek a provinciálisok alól
V. Piusz bullája megszünteti a kolostor függését a ferences provinciálisoktól. Egy másik forrás szerint a ferencesek felügyelete egészen 1598-ig tartott.
-
1582
A városháza első említése
A forrásokban feltűnik a piactéri városháza.
-
1598–1632
Erőddé vált kolostor
Jerzy Radziwiłł bíboros megemelteti a kolostor falait, és lőréseket vágat rajtuk. Az 1632-es évszámot viselő sgraffito koronázza meg a munkálatokat.
-
1601–1605
Kőből épült kolostor
Jan di Simoni kőből építi át a kolostor négy szárnyát, 1605-ben pedig felépíti a papok házát.
-
1608
Iskola negyven tanulóval
A városi tanács a plébániai iskola kegyura; mintegy 40 fiú jár ide.
-
1617–1619
Falfestés, orgona és oltár
A klarisszák templomában Wawrzyniec Cieszyński fest, az orgonát Andrzej ze Lwowa építi, az oltárt pedig Baltazar Kurcz.
-
1625–1634
Első lépések a boldoggá avatásért
VIII. Orbán dekrétumai és a több száz tanút meghallgató bizottságok még nem hoznak döntést.
-
1638. dec. 16.
A közös céh szabályzata
Anna Lipska apátnő jóváhagyja a közös céh szabályzatát.
-
1643–1644
A kőből épült Szent Rókus-templom
Anna Lipska apátnő és Samuel Łapka alapítványából felépül a kora barokk Szent Rókus- és Szent Sebestyén-templom.
-
1644
A nagy tűzvész
A lángok elemésztik a plébániatemplomot, a Szent Rókus-templomot és a ferencesek fából épült kolostorát. A plébániatemplom újjáépítése mintegy öt évig tart.
-
1647–1649
A klarissza templom boltozatai
Anna Lipska apátnő új boltozatokat építtet a templomba.
-
1655–1657
A svéd özönvíz
A háború tönkreteszi a kolostor birtokait. A svédek 1655 októberében elfoglalják Újszandecet, december 13-án azonban kiűzik őket.
-
1661–1671
Kinga oltára és a „Jessze fája”
Elkészül Kinga kőoltára (1661), a loretói kápolna (1664 táján) és a híres „Jessze fája” szószék (1671) – alkotója máig bizonytalan.
-
1679
Jan Głowiński orgonája
A plébániatemplomban felállítják azt a hangszert, amelyről máig az „1679.org” fesztivál a nevét kapja.
-
1683. dec. 16. (?)
Sobieski és Marysieńka Szandecben
A hagyomány szerint a Bécs alól hazatérő király itt találkozott Marysieńkával. Az 1683-as kolostori számadások hallgatnak erről a látogatásról.
-
1686 (1622 táján?)
A plébániatemplom tornya
Paweł Beber felépíti a plébániatemplom tornyát. A városatlasz a kőtornyot 1622 tájára keltezi.
-
1690. jún. 11. (jún. 10.?)
Kinga boldoggá avatása
VIII. Sándor boldoggá avatja Kingát – évtizedekig tartó erőfeszítések után, III. Jan kérésére.
-
1691. júl. 24.
Egyhetes ünnepségsorozat
Ószandecben és Krakkóban megkezdődik a boldoggá avatás egyhetes ünnepe. Ugyanezen év márciusában Konstancja Jordanówna apátnő megalapítja a kolostori zenekart.
-
1696
Kétezer lelkes város
Az összeírás 271 ingatlant és mintegy 2000 lakost jegyez fel – ez a régi lengyel kori Szandec csúcspontja.
-
1696–1699
Fontana márványoltárai
Baltazar Fontana műhelye három márványoltárt készít a klarisszák templomába.
-
1699
A piactéri házak összeírása
A piactér házainak legrégebbi összeírása 26 telket tartalmaz.
-
1715 (1695?)
Kinga, Lengyelország és Litvánia védőszentje
Egy dekrétum Kingát a Korona és Litvánia védőszentjévé nyilvánítja. Egy angol enciklopédia 1695-öt ad meg.
-
1741. júl. 13.
Megnyílik a szentté avatási eljárás
Megnyílt a szentté avatási eljárás; az iratok 1749-ben Rómába kerültek – és ott több mint két évszázadra elakadtak.
-
1746
Pusztító tűzvész
Újabb tűz hoz a városra „katasztrofális következményeket”.
-
1750
Kőből épült városháza
A piactéren emeletes városháza épül toronnyal, árkádokkal és árusbódékkal.
-
1764. okt. 7.
Tűz a klarissza kolostorban
A tűz elpusztítja a templom tetejét, Kinga kápolnáját, a Loretót és a harangtornyot. A Placidi koronájával díszített új réztető 1766-ra készül el.
-
1768–1769
A bari konföderáció
A konföderáltak Piwnicznában szövetkeznek, és lovakat rekvirálnak a kolostori istállókból. A csapatok átvonulásai mintegy 700 000 złotyjába kerülnek a kolostori birtokoknak.
Osztrák felosztás és Galícia
1772–1918 · 31 esemény · A fejezet elolvasása →
-
1770 nyara (aug. 2.)
Az osztrákok megszállják Szandecet
Egészségügyi kordon ürügyén Ausztria megszállja Kis-Lengyelország déli részét; a határoszlopokat egészen Mogilnáig tolja előre.
-
1772. szept.
Az első felosztás – Galícia
A felosztási szerződés szentesíti a bekebelezést: Ószandec Galícia része lesz.
-
1779
Kápolna a forrásnál
A fakápolna helyén kőből épült Szent Kinga-kápolna emelkedik a csodatévő forrásnál.
-
1782 (1781?)
II. József kolostorfeloszlatása
A klarisszák birtokai és maga a város is császári tulajdonba kerülnek „K.K. Ex-Nonnen Herrschaft Alt-Sandez” néven. A konvent elveszíti kincseit, levéltárát és könyvtárát.
-
1783
Temető a Szent Rókus-templomnál
Az osztrák előírások szerint a halottakat a városközponton kívül kell eltemetni – új temetőt nyitottak a Szent Rókus-templom mellett.
-
1785
A Neudörfel telep
Az elkobzott Podmajerz majorságon német telepesek telepednek le. 1786-ban a ferencesek temploma lesz a plébániatemplomuk.
-
1795. ápr. 24.
Nagy tűzvész a városban
Két negyedóra alatt a tűz elemészt 130 házat, 90 csűrt, a városházát, az ispotályt a Szent Kereszt-templommal és a plébániatemplom egy részét. A városházát soha nem építették újjá.
-
1811
Újra noviciátus a klarisszáknál
A császár visszaállítja a noviciátust azzal a feltétellel, hogy a nővérek leányiskolát vezetnek. Az iskola menti meg a kolostort.
-
1813
Sóraktár a magtárban
A ferences magtárat sóraktárnak foglalják le.
-
1814. okt. 19. (1815?)
A ferences kolostor megszüntetése
I. Ferenc rendelete felszámolja a kisebb testvérek kolostorát; az utolsó két szerzetes Krosnóba távozik.
-
1821
A kolostori iskola épülete
A klarisszák iskolája saját épületet kap a falakon belül.
-
1831
Városháza a magtárban, kolera
A város megvásárolja a ferences magtárat városházának. A Miejska Góra lejtőjén kolerás temető létesül.
-
1844
Ószandec 3816 lakosa
Az első pontos 19. századi összeírás.
-
1848
Kút a piactéren
A piactéren kút épül – nem szökőkút, ahogy egyesek szeretnék.
-
1855
Járvány, éhínség, rossz termés
A lakosság 3006 főre csökken.
-
1860 (1890?)
A zsidó hitközség megalakulása
Megalakul a zsidó hitközség. Egy másik forrás szerint önálló hitközségről csak 1890-től beszélhetünk.
-
1861–1872
Macskakövek a piactéren
A piactér folyami kavicsból rakott burkolatot kap.
-
1864
Olajlámpások az utcákon
Az utcákat olajlámpások világítják meg; 1913-ban gázlámpák váltják fel őket.
-
1867
Választott tanács galíciai módra
A galíciai törvényeknek megfelelően választott városi tanács működik.
-
1874
Megalakul az önkéntes tűzoltóság
A város, amely annyiszor leégett, végre saját tűzoltóságot alapít.
-
1876
Megérkezik a vasút
Megnyílik a Tarnówból mindkét Szandecen át Budapest felé vezető vasútvonal. Ez az év hozza el az Előlegegyletet és a fa zsinagógát is.
-
1877
Hársfák a piactéren
A piactéren hársfákat ültetnek.
-
1892. júl. 23–31.
Kinga halálának 600. évfordulója
Dunajewski bíboros új koporsóba helyezi át az ereklyéket, a körmenet pedig átvonul a piactéren.
-
1893. jún. 15.
A „Sokół” megalapítása
Edward Szayer ügyvéd és Julian Fijałkowski gyógyszerész 30 embert hív össze a tornaegylet alakuló gyűlésére.
-
1898. jún. 25/26.
Zsidóellenes zavargások
A tömeg több tucat zsidó üzletet és házat foszt ki. A katonaság egy hónapig állomásozik a városban, a tanács pedig elítéli a fosztogatásokat.
-
1903. okt. 5.
Megnyílik a tanítóképző
Hosszú évek erőfeszítései után megnyílik a fiútanítóképző Józef Dobrowolski igazgatásával.
-
1905/1906
Felépül a kőzsinagóga
A Staszica utcában Józef Kostański tervei alapján zsinagóga épül.
-
1907. máj. 15.
A „Sokół” alapkőletétele
Megkezdődik a Zenon Remi által ingyen megtervezett épület építése. A befejezés időpontját a források eltérően adják meg.
-
1910
Podmajerz a város része
A városhoz csatolják Podmajerz községet. 5156 lakos él itt, köztük 666 zsidó.
-
1914. nov.–dec.
A Nagy Háború
A tanítóképzősök a hadseregbe és a Légiókba vonulnak, az iskola épületét az oroszok foglalják el. December 13-án Piłsudski bevonul Újszandecbe.
-
1915
A 348. számú hadisírkert
Gustaw Ludwig megtervezi a Węgierska utcai hadisírkertet.
A második köztársaság és a második világháború
1918–1945 · 13 esemény · A fejezet elolvasása →
-
1921
Város az újjászületett Lengyelországban
Ószandec lakossága mintegy 4,8 ezer fő, köztük 553 zsidó.
-
1925
A tanítóképző új épületben
Január 27-én a tanítóképző a Dworska utcába költözik, október 12-én pedig felveszi Jan Długosz nevét. A Batorego utcában szőrmegyár kezdi meg működését.
-
1928–1930
Erőmű a Moszczenicki-pataknál
A város saját erőművet épít.
-
1931. márc. 12.
Józef Tischner születése
Egy piactéri házban világra jön a jövendő filozófus és góral mesemondó.
-
1933
Összevont község székhelye
Ószandec a környező falvakkal együtt összevont község székhelye lesz.
-
1934. júl.
A nagy árvíz
A víz elönti Mostki alsó részeit; az 1934–1935-ös évek igen nehezek a környék számára.
-
1936
Utolsó érettségi a tanítóképzőben
Az iskolareform lezárja a tanítóképző történetét.
-
1939. szept. 5.
A háború a kapuknál
A lengyelek felrobbantják a Poprad hídjait, a német kerékpáros katonák pedig a védők tüzében érik el a várost. Egy nappal később elesik Újszandec.
-
1939. dec. 6.
Megbízott polgármester
A megszállók Fryderyk Spiess stadłai lelkészre bízzák a várost, aki 1944 augusztusáig marad hivatalban.
-
1941. aug. 21.
Kivégzés Biegonicében
A németek 44 foglyot lőnek agyon.
-
1942 tavasza
Gettó a Krakowska utcában
A marhavásártér melletti nyitott gettóba mintegy 1000 embert zsúfoltak össze. Egy régebbi változat 1940 tavaszát említi.
-
1942. aug. 17.
Az ószandeci zsidók pusztulása
A Poprad partján, a Piaskin 95 idős és beteg embert lőttek agyon. A többieket Újszandecbe hajtották, majd Bełżecbe deportálták.
-
1945. jan. 20. táján
Véget ér a megszállás
A németek visszavonulnak, és felrobbantják az állomást és a hidakat. A város épületei megmaradtak, de lakossága mintegy 4,5 ezerre csökkent.
A népköztársaság és napjaink
1945 – napjainkig · 28 esemény · A fejezet elolvasása →
-
1948
Ószandec barátai és a gimnázium
Jóváhagyják az Ószandec Barátainak Egyesülete alapszabályát, augusztus 28-án pedig megalakul az általános gimnázium.
-
1949
A piactér felújítása
A piactér macskaköveit újrarakják.
-
1950
Kavicsbánya a folyók összefolyásánál
Megkezdi működését a kavicsbánya – a sóder Nowa Huta építéséhez kerül. Évekkel később ebből a helyből lesz a Bobrowisko.
-
1954/1955
Védett városképi terület
A városközpont városképi rezervátum lesz (vagy 1955-ben kerül a műemlékjegyzékbe). Megindul a „Spójnia” iskolai krétagyár.
-
1956
Helytörténeti szoba a Dołki-házban
Józef Paszkiewicz cipész gyűjteménye adja a múzeum alapját.
-
1957. aug. 17–18.
A város 700. évfordulója
Jubileumi ünnepség Marcin Szeligiewicz kürtszavával.
-
1961–1965
A Tysiąclecia lakótelep
Felépül 11 tömbház, a marhavásár pedig a Wielki Wygonra költözik.
-
1962 / 1964
Új híd a Popradon
A város új közúti hidat kap; 1964. szeptember 1-jén átadják a gimnázium épületét.
-
1975
A régizenei fesztivál
Stanisław Gałoński megalapítja a fesztivált, amely ma az „Omnia Beneficia” nevet viseli – a kolostori kézirat egyik conductusa nyomán.
-
1976
A Seweryn Udziela Múzeum
A helytörténeti szoba Regionális Múzeummá válik.
-
1987
Popradi Tájvédelmi Park
Megalakul a park, igazgatósága Ószandecben székel.
-
1990. máj. 27.
Szabad önkormányzati választások
Évtizedek óta az első szabad választások. A polgármester Maciej Szuflicki lesz.
-
1999. jún. 16.
Kinga szentté avatása
II. János Pál több mint 600 ezer hívő előtt szentté avatja Kingát. A klarisszák több mint 700 év óta először hagyják el a klauzúrát.
-
2006. ápr. 29.
A piactér átépítése
Mintegy 10 millió złotyért a piactér új arculatot kap a 750. évforduló előtt.
-
2006–2008
Elkerülő út és Szent Kinga-híd
Megépül az elkerülő út egy 328,8 méter hosszú ferdekábeles híddal.
-
2010. jún. 4.
A Poprad elviszi a hidat
Az árvíz ledönti az 1876-ban épült vas vasúti híd két nyílását.
-
2010. jún. 29.
Az „Opoka” zarándokház
A Pápai Oltár mellett zarándokházat szentelnek fel.
-
2012. jan. 22.
Jacek Lelek a polgármester
Marian Cycoń lemondása után az előrehozott választást Jacek Lelek nyeri meg.
-
2016. jún. 20.
Kinga, a város védőszentje
Szent Kinga váltja fel Szent Erzsébetet Ószandec védőszentjeként.
-
2018
Megnyílik a Bobrowisko
Az egykori kavicsbánya helyén megnyílt a madárlesekkel ellátott palló, amelyet Witkiewicz-díjjal tüntettek ki.
-
2018. dec. 10.
Ószandec Történelmi Emlékhely lett
Az óvárosi együttes a klarissza kolostorral Történelmi Emlékhely rangot kap.
-
2020. nov. 20.
Marian Cycoń halála
Meghal a város történetének leghosszabb ideig hivatalban lévő polgármestere – 4388 napig töltötte be tisztségét.
-
2021
VeloDunajec és a Leśne Molo
A kerékpárút eléri Ószandecet, a Miejska Górán pedig elkészül a Leśne Molo erdei móló.
-
2022. márc. 7.
Új kulturális központ
Megnyílt az Ada Sari Kulturális és Művészeti Központ új székháza.
-
2024. jún. 16.
A szentté avatás 25. évfordulója
Jubileumi ünnepség Stanisław Dziwisz bíboros részvételével.
-
2024. okt. 24/25.
Kis elkerülő és új apátnő
Átadják a „kis elkerülő utat”; a klarisszák Antonina Kowalska nővért választják apátnővé.
-
2026. jún. 14.
Gołkowice 750 éves
A Kinga idejében alapított falu jubileumot ünnepel.
-
2026. szept. 25. – okt. 18.
30. Őszi Színházi Fesztivál
Ószandec ma is játszik – színház, régizene és Kinga emléke.