Bryjow.pl Ószandec története

Ószandec története

Kik uralkodtak Szandecen

Várnagy, hercegnő, apátnő, császári hivatalnok, polgármester – azok, akik hatalmat gyakoroltak a város felett, a források hézagainak jelölésével.

Sokféle kéz tartotta Szandec kormányrúdját: előbb a Dunajec menti várból a fejedelmi várnagyok, aztán úrnője és hercegnője, Kinga, utána pedig öt évszázadon át a klarissza apátnők, hiszen a város a kolostor birtoka volt. Amikor megjött Ausztria, az igazgatást a császári kincstár és a magisztrátus vette át, az újabb időkben pedig polgármesterek vezették: választottak, a megszállók által rákényszerítettek, végül ismét maguk a polgárok által választottak. A névsor hiányos, mert sok helyen hallgatnak a források – ezeket a hézagokat becsülettel jelezzük.

Szandeci várnagyok

12. sz. – kb. 1273

A várnagy a mai Podegrodzie területén álló Grobla várában székelt, és a fejedelem nevében gyakorolta a bírói, közigazgatási és katonai hatalmat a körzet felett. Kb. 1273 körül a várnagyok eltűnnek a forrásokból; talán Kinga hercegnő hatalmának vetélytársai voltak.

  • említve 1224–1227
    Chwalisław szandeci várnagy

    Az első név szerint ismert várnagy; részt vett Fehér Leszek gyűlésein. Korusiewicz 1225-öt említ.

    forrás: medievalheritage.eu
  • kb. 1240 (hagyomány)
    Piotr Wydżga várnagy (a monda szerint)

    Állítólag Rytro ura és Lemiesz várának építtetője. Długosz nyomán élő hagyomány alakja, okleveles bizonyíték nincs rá.

    forrás: Zaremba 1994

Hézag a forrásokban: A 13. századi várnagyok teljes listáját nyomtatott kiadványokból kell összeállítani: „Urzędnicy małopolscy XII–XV wieku. Spisy” (1990) és Barański 1992. A későbbi (15. századtól ismert) szandeci várnagyok Újszandechez kötődő szenátori méltóságok voltak, nem Ószandec irányítói, ezért itt nem soroljuk fel őket.

A szandeci föld urai és úrnői

1257-ig – 1339

A szandeci föld a krakkói fejedelmek részfejedelemsége volt, mígnem 1257-ben Szemérmes Boleszláv Kingának adta. Ettől kezdve egy évszázadon át Szandec sorsáról elsősorban fejedelmi özvegyek döntöttek, akik beléptek a klarissza kolostorba.

  • 1257-ig
    V. (Szemérmes) Boleszláv krakkói és sandomierzi fejedelem

    1257. márc. 2-án Korczynban a szandeci földet feleségének, Kingának adományozta hozománya ellentételezéseként.

    forrás: Zakrzewski 1999
  • 1257–1292
    Szent Kinga (Kunigunda) „domina et princeps de Sandech”, Szandec úrnője és hercegnője

    Várost alapított, 1280-ban megalapította a klarissza kolostort, és neki adta Szandecet 28 faluval együtt. Az adományozás jogi jellege (tulajdon, életjáradék vagy zálog) vitatott.

    forrás: AHMP
  • 1292 után
    Gryfina Fekete Leszek özvegye, apátnő

    Kinga utódja apátnőként; 1292 után ő kormányozta a szandeci vidéket.

    forrás: Pluta-Saladra 2021
  • 1334–1339
    Kaliszi Hedvig királyné, I. (Łokietek) Ulászló özvegye

    Akkor vette át Ószandec kormányzását, amikor Konstancja apátnő lemondott; 1339. dec. 10-én hunyt el, és a kolostorban nyugszik. Egy másik forrás érkezését 1337-re teszi.

    forrás: en.wikipedia: Jadwiga of Kalisz

Apátnők – a város birtokosai

1280–1782

Ötszáz éven át Ószandec egyházi magánváros volt: ura a klarissza konvent, nevében pedig az apátnő. Ő adott kiváltságokat, hagyta jóvá a céhek szabályzatait, és erősítette meg a városi elöljárók megválasztását. Azokat az apátnőket soroljuk fel, akiket a források a város konkrét ügyeivel kapcsolnak össze.

  • 1334-ig
    Konstancja apátnő

    Lemondott, hogy egyszerű apáca legyen; a kormányzást Kaliszi Hedvig vette át.

    forrás: Migrała 2016
  • említve 1336
    Salomea apátnő

    Megalapította Tylmanowa falut.

    forrás: Pluta-Saladra 2021
  • említve 1341
    Wisława apátnő

    Sikertelenül próbált falut telepíteni a Dunajec és a Poprád között.

    forrás: Pluta-Saladra 2021
  • említve 1357
    Konstancja, świdnicai hercegnő apátnő, egykori głogówi hercegné

    Nagy Kázmér unokahúga; 1357-ben magdeburgi jogot adott a városnak (második alapítás), amelyet a király 1358-ban megerősített.

    forrás: Migrała 2016
  • említve 1505
    Anna Rokitnicka apátnő

    Ószandecen tárgyalt a királyi bizottsággal.

    forrás: Migrała 2016
  • említve 1590
    Zofia Różanówna apátnő

    Jóváhagyta a vargacéh szabályzatát.

    forrás: AHMP
  • 1624–1630, 1642–1644, 1647–1649
    Anna Lipska apátnő

    Az ő alapítványából készültek a klarissza templom boltozatai, a plébániatemplom újjáépítése az 1644-es tűzvész után és a Szent Rókus-templom. Az 1638. dec. 16-i közös céhszabályzat az ő nevét viseli, bár a dátum kívül esik a megadott hivatali időszakokon (ellenőrzendő).

    forrás: Bazielich 1966
  • említve 1691
    Konstancja Jordanówna apátnő

    1691 márciusában megalapította a kolostori zenekart.

    forrás: Garnczarski 2014

Hézag a forrásokban: Az apátnők teljes, hivatali időkkel ellátott listájához nyomtatott művekhez kell nyúlni (pl. Sułkowska, „Za klauzurą”, 2006). Különösen nagyok a hézagok kb. 1550–1590 és 1700–1719 között. A város utolsó birtokosa az az apátnő volt, aki a jozefinista feloszlatás idején (1781/1782) állt a kolostor élén.

Soltészek, bírók (vogtok) és a városi tanács

1268 – 18. sz.

A város mindennapi ügyeit a soltész, később a bíró (vogt), a 14. század elejétől pedig a városi tanács és a polgármester intézte. A bírói hivatal hamar a kolostor kezébe került, a városi elöljárókat pedig az apátnő jóváhagyásával választották.

  • 1268
    Pysz (Pyschon) Szandec soltésze

    1268. jún. 4-én Kinga neki adományozta a soltészséget; Szandec akkor még falu volt.

    forrás: Z. Bazielich 1997
  • említve 1273
    Michał bíró (vogt) („advocatus de civitate nostra Sandecz”)

    Az 1273. ápr. 18-i oklevélben említik először Szandecet városként.

    forrás: Migrała 2016
  • említve 1307
    Városi tanács a polgárok önkormányzata

    A tanács első említése. 1315-ben eladták a bírói hivatalt, 1357-től pedig a klarisszák kezében maradt.

    forrás: Migrała 2016

Hézag a forrásokban: A 14–18. századi polgármesterek, bírók és tanácsosok nevét a városi könyvek és Z. Bazielich „Elekcje władz miejskich Starego Sącza w XVII w.” című tanulmánya (Rocznik Sądecki 25, 1997) tartalmazza, ezt azonban még nem sikerült feldolgoznunk. Megjegyzés: az 1311-es Albert bíró a krakkói bíró volt. Ószandecen csupán a lázadása ellen küldött magyar csapatok állomásoztak.

Habsburg jogar alatt: magisztrátus és tanács

1772–1918

A jozefinista feloszlatás után a klarisszák birtokai és maga a város is császári tulajdonba kerültek („K.K. Ex-Nonnen Herrschaft Alt-Sandez”), a régi önkormányzat helyére pedig a magisztrátus lépett. 1867-től a galíciai törvények alapján ismét választott városi tanács működött, polgármesterrel az élén.

  • 1782-től
    Magisztrátus a kerületi hatóságok felügyelete alatt álló városi hivatal

    Az 1795. ápr. 24-i nagy tűzvész másnapján ő kért segítséget a kamarai hatóságoktól.

    forrás: starosadeckie.info – Tűzvészek
  • említve 1799
    Wincenty Reszkiewicz városi jegyző

    Feljegyzései a városi gyújtogatások forrásai.

    forrás: starosadeckie.info – Tűzvészek
  • 1867-től
    Városi tanács önkormányzat a galíciai törvények szerint

    Többek között 1894-től tanítóképző intézetért folyamodott, és vállalta, hogy felépíti annak épületét.

    forrás: AHMP

Hézag a forrásokban: Az 1867–1918 közötti polgármesterek nevét nem találtuk meg az elérhető internetes forrásokban. Ezeket a „Historia Starego Sącza” (szerk. H. Barycz, 1979) kötetében, a galíciai sematizmusokban és a Krakkói Nemzeti Levéltárban (újszandeci részleg) kell keresni.

A Második Lengyel Köztársaság polgármesterei

1918–1939

A szabad Lengyelországban a várost a Városi Elöljáróság irányította, élén a polgármesterrel. Közvetlenül a háború előtt 30 embert foglalkoztatott.

  • az 1920-as évek
    Edward Szayer polgármester, ügyvéd

    Ada Sari énekesnő apja, a „Sokół” egyesület társalapítója (1893). Hivatali idejét eltérően adják meg: a culture.pl szerint 1920–1930, az en.wikipedia szerint tizenhét év.

    forrás: culture.pl – Ada Sari
  • említve 1937 – 1939. szept.
    Robert Ogorzały polgármester

    Elnöklete alatt a tanács 1937. febr. 18-án a tanítóképző épületeit a Pedagógiai Líceumnak adta át; 1939 szeptemberében is hivatalban volt.

    forrás: Bednarczyk 2010, „Z Grodu Kingi”

Hézag a forrásokban: Nem tisztázott: ki vette át a hatalmat 1918-ban, és ki irányított Szayer és Ogorzały között.

A megszálló hatalom

1939–1945

A németek bevonulása után Ószandec (Alt-Sandez) a krakkói disztrikt Kreis Neu-Sandez körzetébe került. Ezt a hatalmat senki sem választotta a városban. A megszállók eszköze volt.

Hézag a forrásokban: Nem tisztázott: ki töltötte be a hivatalt 1944 augusztusától a Vörös Hadsereg 1945. januári bevonulásáig.

A Lengyel Népköztársaság nemzeti tanácsai

1945–1990

A háború után az önkormányzat helyére a nemzeti tanácsok és elnökségeik léptek, 1973-tól pedig a város és község elöljárójának hivatala. 1974-től Ószandec városi-vidéki község lett.

Hézag a forrásokban: A Városi Nemzeti Tanács elnökeinek, illetve a város és község elöljáróinak nevét az 1945–1990 közötti időszakból nem találtuk meg az internetes forrásokban. Valószínűleg a „Historia Starego Sącza” 2. kötete (szerk. F. Kiryk, 1995) tárgyalja őket.

A szabad önkormányzat polgármesterei

1990-től

Az első szabad önkormányzati választásokat 1990. május 27-én tartották. 2002 óta a polgármestert a lakosok közvetlenül választják.