Hajdanán a szandeci parasztházban nem válogattak az asztalnál. Abból főztek, amit a saját föld és a saját istálló adott, az ünnepet pedig arról lehetett megismerni, hogy szalonna vagy egy nagy, fehér búzalisztből sütött kukiełka került az asztalra. Ebből a szerény konyhából mégis sok íz megmaradt, amelyet a környékbeli falvak gazdasszonyai ma is büszkén hoznak ki az ószandeci (Stary Sącz) piactérre. Nem „kizárólag ószandeci” ételek ezek – az egész szandeci vidék, különösen a szandeci lachok konyhája –, de Ószandecen úgy kóstolhatók meg, mint kevés más helyen.
A szandeci lachok konyhája
A szandeci lachok (Lachy Sądeckie) a Szandeci-medence néprajzi csoportja, amely a hegyi gorálok és az alföldi Kis-Lengyelország között telepedett meg. Az Etnoportal szerint vidékük központját a Podegrodzie körüli tehetős falvak, valamint Ószandec és Újszandec városa alkotta. Ószandec subakészítőiről, cipészeiről és fazekasairól volt híres, a táj lelki szíve pedig évszázadok óta a klarissza kolostor volt.
Hétköznap a lachok szerényen étkeztek. A Mezőgazdasági Minisztérium a Hagyományos Termékek Listáján szereplő podegrodziei szalonna leírásában emlékeztet rá, hogy a lachok étrendje többnyire hústalan volt, és ha szalonnát tettek a vendég elé, azzal tiszteletüket fejezték ki. Hentesárut tehát ünnepekre és jeles alkalmakra készítettek.
Miből főztek
Az alap a liszt volt – teljes kiőrlésű a mindennapi bryjkához, fehér búzaliszt az ünnepi süteményekhez. Az ószandeci Helytörténeti Múzeum „A szandeci lachok öröksége” termében kenyérsütéshez, vaj- és sajtkészítéshez használt eszközöket, szűrőket, kanáltartókat és kávédarálókat láthatunk – a házi konyha teljes műhelyét. A község falvai által bemutatott ételek között újra meg újra visszatér a káposzta: a kwaśnicában, a töltött káposztában, húsgombóccal mint káposzta, vagy káposztás bárányhúsként. Nem messze innen, az Újszandec melletti Łąckóban fekszik Kis-Lengyelország gyümölcstermő központja – a „jabłka łąckie” (łąckói alma) uniós oltalom alatt álló földrajzi jelzés, az őszi gyümölcsszüreti ünnep pedig az almáról és a szilváról szól.
Mit kóstoljunk meg
Az alábbi ételeket – ha másként nem jelöltük – Stary Sącz község sorolja fel azok között, amelyeket a falvak és a gazdasszonyok a „Lachowska Micha” (2019) népünnepélyen készítettek.
- Kwaśnica – savanyú káposztaleves; a népünnepélyen a popowicei gazdasszonyok kínálták, a Moszczenica Wyżna-iak pedig oldalassal főzték.
- Sodziaki – szódabikarbónás lepények, amelyeket a Moszczenica Wyżna-i gazdasszonyok hoztak.
- Proziaki – a sodziakik közeli rokonai; a Mostkiból (húsgombócos káposztával együtt) és Moszczenica Niżnából érkezettek asztalán.
- Podpłomyki – lapos lepények, amelyeket Skrudzina mutatott be, kolbászos-tojásos żurek mellett.
- Kukiełka – az Etnoportal szerint a lach konyha csemegéje: kelt tésztából készült édes kalács, tésztából font fonatokkal és mintákkal díszítve.
- Bryjka, vagyis cyr – teljes kiőrlésű lisztből főtt sűrű leves, tepertővel megzsírozva. A Radio Kraków azt írja, hogy hivatalos neve cyr, a helyiek bryjkának vagy „gorál pudingnak” hívják; receptjét Mostek falusi bíró (sołtys) árulta el egy ószandeci regionális pikniken. Tőle kapta nevét Bryjów.
- Wolai bigos és pásztorlepény – Wola Krogulecka különlegességei.
- Pierogi – „zöldséges-húsos pierogit” az ószandeci városi gazdasszonyok készítettek.
- Kelt lepények – Gabońból, marinált gombácskákkal együtt.
- Töltött káposzta és borsóleves – töltött káposzta Myślecből és Łazy Biegonickiéból, „ólengyel” borsóleves Myślecből és „bíróné-féle” Przysietnicából.
- Podegrodziei szalonna – a Hagyományos Termékek Listáján szereplő füstölt szalonna, a szandeci lachok régi receptjei szerint készítve.
Hol keressük a vidék ízeit
A legbiztosabb alkalom a „Lachowska Micha” – a folklór, az étel és a zene egynapos ünnepe az ószandeci piactéren, amelyet a község szerint leggyakrabban májusban vagy szeptemberben rendeznek. A falvak gazdasszonyai és a Városi Gazdasszonyok Egyesülete ilyenkor kiteszik finomságaikat, a színpadon pedig gyermek- és ifjúsági együttesek lépnek fel. A következő alkalom időpontját indulás előtt ellenőrizze a községnél vagy a turisztikai információs irodában.
A népünnepélyen kívül érdemes a környékbeli falvak gazdasszonyköreiről érdeklődni – ők ismerik legjobban a házi recepteket, és tudják, mikor főznek legközelebb a vendégeknek. Az éttermekben a regionális ételek változóan szerepelnek – rendelés előtt kérdezze meg, mit kínálnak aznap. A helyek listáját a Hol együnk részben találja.