Ez a város lelki szíve. Itt élt és halt meg Szent Kinga, itt nyugszanak ereklyéi, és a nővérek több mint hét évszázada megszakítás nélkül imádkoznak e falak mögött.
1280. július 6-án történt, hogy Kinga hercegnő Ószandecet 28 faluval együtt a klarisszáknak adományozta. A nővérek csaknem öt évszázadon át voltak e város úrnői. A homokkőből épült gótikus templomot 1332-ben Jan Grot püspök szentelte fel. A 16–17. század fordulóján a falakat megmagasították és lőrésekkel látták el, Jan di Simoni pedig kőből építette át a kolostort.
A templom belsejét meglepő barokk pompa tölti be. A „Jessze fája” szószék 1671-ből való, a márványoltárok pedig a 17. század végén Baltazar Fontana műhelyéből kerültek ki. A Szent Kinga-kápolnában nyugszanak az alapító ereklyéi. Őrzőjük a szent hársfából faragott szobra, mintegy 1470-ből.
A nővérek átvészelték a jozefinista feloszlatást, az 1764-es tűzvészt és két világháborút. 1999-ben, több mint 700 év után először hagyták el a klauzúrát, hogy találkozzanak II. János Pállal. 2018 óta az óvárosi együttes a kolostorral együtt Történelmi Emlékhely. Ne feledje, hogy ez élő kolostor, nem múzeum. Úgy lépjen be, mint aki vendégségbe jön: csendben és tisztelettel.
Fényképek
-
A klarissza kolostor udvara fotó: Scotch Mist · CC BY-SA 4.0 · Forrás -
A Székely kapu a kolostor mellett – 1999-es ajándék fotó: John Samuel · CC BY-SA 4.0 · Forrás -
A klarissza kolostor védőfalai bástyával fotó: Wanda Cyculeńko · CC BY 3.0 · Forrás -
A kolostorfal hengeres bástyája fotó: Andrzej Otrębski · CC BY-SA 4.0 · Forrás -
A klarissza kolostor és a plébániatemplom tornya a völgy fölött – képeslap 1910-ből fotó: ismeretlen szerző · Public domain · Forrás -
A kolostorfal bástyája délkeleti oldalról, 1900–1904 táján fotó: ismeretlen szerző · Public domain · Forrás -
A klarissza kolostor refektóriuma a két világháború között fotó: ismeretlen szerző · Public domain · Forrás -
A Szent Kinga-kolostor udvara – képeslap a 20. század elejéről fotó: ismeretlen szerző · Public domain · Forrás
Ez a hely akkor és most →
